MIÉRT PONT A CSÓK?
Valentin nap környékén különösen megszaporodik a szerelemről írt cikkek száma, elmélkedve e megfejthetetlen, sokszor zavaros, egyszerre hihetetlenül boldog és fájdalmas érzés mibenlétéről. És , ha szerelmesek vagyunk, akkor mi magyarok előszeretettel csókolózunk, de vajon miért?
Az alábbi, a Feminában 2018-ban megjelent cikk
ezt a kérdést boncolgatja.
„A világ kultúráinak fele a csókolózást használja a romantikus
érzelmek kifejezésére. Felmerül a kérdés, hogy miért pont az számít romantikusnak,
ha a szánkat, ne adj isten a nyelvünket is egymáshoz érintjük – a kutatók
szerint az idegrendszerünkhöz és az érzékelésünkhöz van köze, ugyanúgy, ahogy a
kézfogásnak is.
Nem mindenki csókolózással mutatja
ki a romantikus és szexuális érzelmeit: a világ kultúráinak nagyjából fele
használja ezt a módszert, a másik fele feleslegesnek, sőt, egészen
gusztustalannak tartja a dolgot. És ha belegondolunk, valóban nem túl indokolt
a szánkat egy másikéhoz nyomni, és még a nyelvünket is átdugni –
hiszen rengeteg betegséget
kaphatunk el tőle, a legártalmatlanabbaktól kezdve a legkomolyabbakig. Akkor vajon
honnan jöhet ez a nagyon furcsa szokás?
A kutatók
szerint nem feltétlenül csak pszichológiai, hanem inkább biológiai okai vannak
annak, hogy pont a csókolózással mutatjuk ki a romantikus érzelmeinket. Akár
összeérinthetnénk a homlokunkat, vagy egymáshoz kocogtathatnánk a könyökünket
is ,de mégis a szánkat nyomjuk egymáshoz,
méghozzá azért, mert ez az egyik olyan testrészünk, ami a legrészletesebben tud
érzékelni. És a kulcs itt a részletességen van: nem mindegy ugyanis, hogy
mennyire dolgoztatja meg az agyunkat egy-egy érintés.
Hogy ez mit jelent? Az agyunk úgynevezett szomatoszenzoros
kérgében érintésre aktiválódnak a neuronok, méghozzá nem egyforma mértékben. A
testünk különböző területei másképpen aktiválják ezeket a neuronokat, és
akadnak olyan részeink is, amelyek érzékenyebbek, mint mások. Az ujjbegyek
például az agyszövet sokkal nagyobb részét ingerlik, mint az egész törzsünk –
tehát az ujjbegyeink sokkal érzékenyebbek. Ugyanez a helyzet az ajkainkkal és a
nyelvünkkel is.
Próbáljátok ki!
Futtassátok végig a felső ajkatokat az alsó fogsorotok tetején, majd
tegyetek ugyanígy az alkarotok bőrével is! Az ajkaitokkal a fogak sokkal több
részletét érzékelitek, mint az alkarotokkal, és ennek van köze ahhoz is, hogy
nem az alkarunk összedörzsölésével fejezzük ki, mit érzünk a szerelmünk iránt.
Ha a szomatoszenzoros agyszövetünk nagyobb részét ingereljük egy
testrészünkkel, akkor részletesebben vagyunk képesek érzékelni a különböző
felületeket.
Létezik egyébként egy testtérkép, amely az agyszövetek aktivitásának aránya
alapján rajzolja meg az emberi testet: ezt a szakértők homonkulusznak nevezik,
ami gyakorlatilag annyit takar, hogy a szomatoszenzoros kéreg szerint pontosan
hogy is nézne ki a testünk. A látvány elég torz, de nagyon jól megmutatja, hogy
mely testrészeink stimulálják a leginkább az agyszövetet. Az ajkaink, a
nyelvünk és az ujjaink különösen nagyok az ábrázoláson, mert ezek azok a
testrészeink, amelyek a legérzékenyebbek.
Valójában tehát nem is a szokások,
hanem ez a biológiai sajátosság tehet arról, hogy csókolózunk – és ez az,
amiért a másik kezét is fogjuk, hiszen az ujjainkkal szintén részletesebben
érzékelünk, mint a legtöbb testrészünkkel.”
Remélem, ez a némiképp kiábrándító magyarázat nem
veszi el a kedveteket a csókolózástól! Tegyétek minél gyakrabban - akármi is az
oka- nem lebecsülve immunerősítő szerepét, amire így a pandémiás időszakban
különösen szükségünk van. Ne feledjétek:szerelemmel kombinálva fejti ki
legjobban hatását!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése