Hogyan tanuljunk az új, digitális oktatás kereteiben?

0

Új iskolarend, digitális tanítás, koronavírus miatti megkötések(?) – vagy lehetőségek? Ki tudja, hogyan alakul a jövő, de az biztos, hogy meg kell tanulnunk az új rendszerben is működni.

Lassan mindannyian látjátok, hogy nem arról van szó, hogy leállt a tanítás, csak más keretek közt zajlik. Ami biztosan nem  zökkenőmentes, de akár jól is kijöhetünk belőle. Talán rákényszerülünk, hogy amiről eddig csak beszéltünk („Meg kéne reformálni az oktatást”), most valóban meg is tegyünk. És hogy ez hogyan fog elsülni, az rajtatok, diákokon is múlik.

Mutassátok meg a tanáraitoknak, szüleiteknek, hogy milyen felnőttesen tudtok viselkedni, hogy már nem vagytok gyerekek, hanem felelősségteljes emberpalánták vagytok, akik képesek egy jobb jövőt kreálni! Én hiszem azt, hogy sokkal több van bennetek, mint amit sokan gondolnak rólatok. Itt az ideje, hogy ezt bebizonyítsátok!

Most egy kis gyakorlati segítséget szeretnék adni nektek, hogyan tanuljatok az újonnan kialakult helyzetben.

1. Ne a kiskapukat keressétek!

Lehet, hogy a tanárok most nem fogják tudni úgy ellenőrizni a tudásotokat, mint a suliban, de előbb vagy utóbb kiderül, hogy valóban megtanultátok-e az anyagot, vagy elmismásoltátok. Ha máskor nem, akkor miután túl leszünk ezen a mizérián. Az még rosszabb lesz, ha akkor kell majd minden felhalmozódott tanulnivalót begyömöszölni az agyatokba.

2. Az igazi tanulás nem passzív dolog, hanem aktív részvétel.

Ez eddig is igaz volt, de most még inkább kijön az igazságtartalma. Nem elég ülni az órán (vagy most otthon), mint egy moszat, hanem gondolkodni, kérdezni, összefüggéseket kell keresni. Még senki nem tudja, hogyan fog zajlani az oktatás, de ha kérdésed merül föl, biztos vagyok benne, hogy a tanáraid, osztálytársaid segíteni fognak. Kérdezni pedig jó, mert azt jelenti, hogy gondolkozol.

3. A tanulás egyik legnagyobb ellensége, hogy túl sok minden zajlik körülötted és elviszi a figyelmedet.

Amikor most otthon tanulsz, elengedhetetlen, hogy nyugodt, csendes körülmények közt tedd ezt. Tudom, hogy nem egyszerű, mert otthon van az egész család, de ha kell, inkább vonulj félre, esetleg be a budiba, hogy ne zavarjon senki. Magadnak segítesz ezzel, mert ha valóban oda tudsz figyelni, kevesebb idő alatt, többet tudsz tanulni. Szóval telefon, chat kikapcsolva, amikor tanulsz!

4. A hatékony tanulás egyik alapja, hogy ne csak befelé próbáld vinni az információt a fejedbe, hanem gyakorold azt is, hogyan tudod „kihúzni” onnan a tanultakat.

Szóval a tananyag elolvasása után foglald össze a lényeget, használj szókártyákat (https://www.mindenmegtanulhato.hu/miert-jok-a-szokartyak/), készíts elmetérképet(https://www.mindenmegtanulhato.hu/az-elmeterkep/), online jöjjetek össze tanulópárokba és magyarázzátok el egymásnak az anyagot, stb.

5. A halogatás eddig is nagy mumus volt,

Most aztán még jobban vigyázni kell, nehogy este azon kapjátok magatokat, hogy ez a nap is elúszott érdemi tanulás nélkül. Használd a pomodoro technikát (https://www.mindenmegtanulhato.hu/a-pomodoro-technika/) és edzd az önfegyelmedet. (https://www.mindenmegtanulhato.hu/hogyan-erositsd-az-onfegyelmed/)

6. Mit eszel és iszol?

Figyeljetek rá, hogy mit esztek és mennyi vizet isztok, mert az agy csak abból tud építkezni, amit bevisztek neki.

7. Mozogjatok rendszeresen – minden nap!

A friss oxigén, és a megfelelő vérkeringés fontos eleme a hatékony tanulásnak. Az iskolában sem véletlenül találták ki a szüneteket. Tanulás közben tartsatok szüneteket, amikor is mozogjatok, nyújtózkodjatok, igyatok egy pohár vizet!

8. Napirend?

Személy szerint nagyon jónak tartom, hogy nem kell korán ébredni, és sokkal jobban lehet alkalmazkodni a biológiai ritmushoz. Azért nem árt, ha az első órátok előtt fél órával korábban felkeltek. De ez ne jelentse azt, hogy éjjel sokáig fennmaradtok, lévén másnap nem kell időre kelni. A rendszeres és normálisan kialakított időbeosztás nagyon fontos. Szóval csak annyi, hogy ne essetek át a ló túloldalára.

9. Rengeteg kiegészítő tananyag elérhető a neten, most meg aztán pláne sokat tettek ingyenessé, használjátok ezeket!

Pl. ha történelmet tanultok, keressetek rá interaktív térképekre, ha nyelvet tanultok, ne csak a tankönyvet használjátok, hanem aknázzátok ki a net lehetőségeit (videók, blogok, podcastek (https://www.mindenmegtanulhato.hu/podcast-es-a-tanulas/), stb.) Ja, és a Mozaik kiadó ingyenesen elérhetővé tette az összes tankönyvét digitális formában.

10. Talán azt gondoljátok, hogy most nem kell annyi szöveget kívülről megtanulni (verset, memoritert, stb), de tudjatok róla, hogy ezek igenis fontosak.

Nem a tanároknak, hanem nektek. Minél edzettebb az agyatok, minél inkább használjátok, annál élesebb fegyver lesz a kezetekben (bocs, a fejetekben) majd amikor a saját szakmátok tananyagát tanuljátok. Most élezitek meg a fegyvert, amit majd a saját munkátokban fogtok használni.

10+1. Segítsetek a tanáraitoknak!

Valószínűleg ti otthonosabban mozogtok a digitális világban, mint a legtöbb tanárotok, akiket most mély vízbe dobtak. Persze minden tiszteletünk a kivételeknek, és akad bőven. Segítsetek nekik, legyetek toleránsak és segítőkészek, mert közös a cél.

Írta: Hanula Erika https://www.mindenmegtanulhato.hu/hogyan-tanuljunk-az-uj-digitalis-oktatas-kereteiben/

Kép:https://www.kalandokesalmok.hu/digitalis-oktatas/

 

 

Ismétlés a tudás anyja

0

A legtöbb diák számára az ismétlés – mondjuk dolgozat, vizsga előtt – arról szól, hogy újra átolvassa az anyagot.

(Ideális esetben már találkozott vele, netalántán megtanulta)

  Egyszer vagy többször, a rendelkezésre álló időtől függően.
Sok tanulmány bizonyítja, hogy ez az egyik legrosszabb módja annak, hogy  a tudás valóban mélyen a diák fejébe vándoroljon.
És most nézzük milyen hatékony alternatívái vannak az újraolvasásnak.

 

Mi történik akkor, ha többszöri olvasással próbálsz tanulni, ismételni?

A szöveg első olvasásakor (ha jól odafigyelsz), egy csomó új információval találkozol, tudod követni a gondolatmentetet, megérted az összefüggéseket. Második olvasáskor viszont ott van az az érzés, hogy “ezt is tudom”, “azt is tudom”, hiszen minden ismerősnek tűnik. Így építi föl az ember azt a hamis illúziót, hogy hiszen ő tudja az anyagot. Viszont felismerni és megérteni valamit teljesen más, mint stabilan tudni valamit.

Lehet, hogy a másnapi dolgozatra még tudod az anyagot, akár jó jegyet is kaphatsz, de az biztos, hogy nem mélyül el a tudás és hosszú távon problémáid adódhatnak.

De ha nem az újraolvasás a jó módszer, akkor mi az?  Lássuk,

mit tehetsz az újraolvasás helyett:

1. Kérdezz, kérdezz, kérdezz!

Akár saját kérdéseket teszel fel a leckével kapcsolatban, amit tanulsz, akár a tankönyvben, a fejezet végén lévő kérdésekre próbálasz meg válaszolni, mindenképpen aktív részese leszel a tanulásnak. Az igazi tanulás pedig akkor történik, amikor a fejedből próbálod meg előhúzni a tudást. Mikor megerőlteted az agyad, akkor kerül a tudás egyre mélyebbre.

Amikor te magad teszel fel kérdéseket, használj sokféle kérdőszót: Miért tört ki az ókori görög háború? Hogyan lehet jellemezni a békák egyedfejlődését? Mely országok tagja a NATO-nak? Mi Magyarország legmagasabb pontja? Kik az impresszionisták? Hol a magyar őshaza? stb.  Próbálj meg úgy kérdezni, ahogy szerinted egy tanár tenné egy dolgozatban. És természetesen utána válaszold is meg a kérdéseket. Ha megszokod, hogy otthon így tanulsz, nem sok meglepetés ér majd a suliban dolgozatoknál. 

2. Az újonnan tanult dolgokat kapcsold a már fejedben lévő tudáshoz

A magolás, azaz értelem nélkül való tanulás az, ami a világon a legfeleslegesebb dolog. Az erre fordított időt inkább szánd alvásra vagy szórakozásra. Ha ugyanis valami teljesen új dolgot tanulsz, amiről még sosem hallottál, és nem tudod semmihez sem kapcsolni a fejedben lévő tudásodhoz, akkor az hosszú távon soha nem fog megmaradni. Eltűnik a süllyesztőben. Ha viszont hozzá tudod kötni számodra ismerős dolgokhoz, akkor meg tud “kapaszkodni” az új tudás valamiben. Sőt, minél több mindenhez tudod kapcsolni, annál könnyebben és biztosabban marad meg.

Például a hanghullámok terjedéséről tanulsz, de nehezen tudod értelmezni, akkor gondolj egy vízbe dobott kőre. Nyilván, azt érted, hiszen láttad már, hogyan ver hullámokat a kavics, és azok hogyan halnak el egy idő után, így könnyebben meg tudod érteni a hanghullámokat is. 

3. Rajzolj, vázlatolj, jegyzetelj!

A trükk itt is az, hogy aktív részese vagy a tanulásnak. Ha át kell fordítanod az olvasott szöveget rajzzá, ábrává, vázlatponttá, stb, akkor először is meg kell értened a szöveget, ki kell tudnod emelni a kulcsfontosságú információkat, meg kell tudnod emészteni az olvasottakat és a saját szavaiddal (rajzaiddal) le kell tudnod írni. Ez maga a tanulás folyamata.

Természetesen az internet tele van  zseniális infografikákkal, de a lényeg pont abban van, hogy te magad készíted el az átiratot. Mialatt csinálod a vázatodat/rajzodat, addig tanulsz.

 

4. Készíts szókártyákat!

Szókártyákat használni szintén azért hasznos, mert aktív részese leszel a tanulásnak. Amíg megcsinálod, mialatt használod és minden egyes alkalommal, amikor előveszed ismételni  egyre mélyebbre kerül a tudás a fejedben. 

Ami az ismétlést illeti, ha vizsga vagy nagydolgozat előtt állsz, vedd elő azt a paklit, amit az adott anyagrészekből készítettél, keverd össze, és kérdezd ki magad. Arra figyelj, hogy akkor se vedd ki rögtön a kártyát a pakliból, ha egyszer jól tudtál válaszolni rá, mert “ne addig gyakorolj, míg egyszer jól tudod, hanem addig gyakorolj, míg rosszul már nem tudod.”

 5. Helyes időzítés

Ha ismétlésről van szó, nem lehet kihagyni azt a tényezőt sem, hogy mikor ismételj.

Az biztos, hogy mindent az utolsó pillanatra hagyni nagy butaság. Egyrészt, bármikor közbejöhet valami, ami miatt nem tudsz az utolsó napon tanulni, és lőttek az egésznek. De még ha sikerül is az utolsó pillanatban leülnöd tanulni, az a tudás, amit egyszerre akarsz beszuszakolni az agyadba, biztosan nem lesz maradandó tudás. Szóval ahelyett, hogy egy alkalomra időzítenéd a teljes tanulást, tervezd meg előre, mikor mennyit tanulsz.

Minél inkább széthúzod a tanulást, azaz minél többször kell elővenned, magadban felidézned, miről is tanultál, annál jobban megmarad majd a tudás. Inkább napi tíz perc tanulás két héten át, mint két óra az utolsó napon. Ég és föld a különbség!

Miután megtervezted, melyik nap mennyit fogsz ismételni, ezeken az ismétléses/tanulós alkalmakon már alkalmazhatod a fenti tippeket, azaz használj szókártyákat, írj vázlatot, tegyél fel magadnak kérdéseket, stb.

https://www.mindenmegtanulhato.hu/hogyan-ismetelj/

 

Lassan elkezdődik az új félév! 

A félévi eredmények tükrében, most kell kitalálni a következő félév céljait. Amit egy jól megtervezett időbeosztással könnyebben elérhetővé tehetünk!

Időbeosztás! Bármennyire elcsépelt is a szó, annál fontosabb! Ez a kulcsa annak, hogy minden beleférjen a napodba! Illetve, hogy az férjen bele, aminek bele kell.

Szelektálás! Egy újabb fontos kulcsszó! Mindenkinek 24 órából áll a napja, és igen, tudjuk, tapasztaljuk mindannyian, hogy ez mennyire kevés! De hidd el, ha 32 órából állna, akkor is maradna olyan dolog, ami nem férne bele. Amit ki kell hagyni, átütemezni, áttervezni…

Sőt, ha jobban belegondolunk, akkor ez a 24 óra, nem is 24 óra, hiszen vannak olyan „kötelező” tevékenységek, amik szerves részei minden napunknak. Például: az alvás, evés, ivás… Fontos, hogy ne ezeken „spórolj”! Az alvás nem elvesztegetett idő, hanem létszükséglet!

Ne legyél robot! Emberi lény vagy, aki jól szeretné érezni magát az életében!

Szóval foglaljuk össze! Ha több időd nem lesz, kevesebbet pedig nem alhatsz, akkor nincs más megoldás minthogy válogatsz a tennivalóid között! Tervezd meg a napirended, írj listát!

Fontos, hogy eleve egy emberi léptékkel megoldható listának állj neki!

De hogyan? A legegyszerűbb módja, ha naptárt vezetsz és te magad osztod be az idődet, ahelyett, hogy úsznál az idő sodrásával. Ez lehet egy hagyományos naptár, de akár a telefonod naptár funkcióját is használhatod! A lényeg, hogy lásd, mit kell megtenned még az adott napon, illetve hogy jó érzéssel kipipálhasd, kihúzhasd azt, amin már túlvagy! Ugye milyen egyszerű?

Ha a napirended megvan, akkor célszerű egy kicsit még előrébb tekinteni, és akár az egész évedet tudatosan megtervezni. Ehhez ajánlok most Neked egy nagyon jó alkalmazást, mely a netről ingyenesen letölthető. Year Compass: egy füzet, ami segít lezárni az éved, és megtervezni a következőt! Nagyon egyszerűen működik: irányított kérdésekkel segít abban, hogy álmaidat konkrét célokká formáld!

https://yearcompass.com/

 

 

EGY ÉRDEKES ADAT

Egy kutatás, mely az eredményes tanulás okait, tényezőit vizsgálta, meglepő eredménnyel zárult. Kimutatták, hogy mely tényezők milyen arányban felelősek a tanulás eredményeiért:

33%

TANULÁSI TECHNIKÁK ISMERETE

25%

TANULÁSBAN VALÓ ÉRDEKELTSÉG

27%

MÁS TÉNYEZŐK: TANULÁS KÖRÜLMÉNYEI, KÜLSŐ FELTÉTELEK, FIZIKAI ÁLLAPOT, STB.

 

MI MARADT MÉG KI?

Hát az intelligencia!

AMI MEGLEPŐ, AZ AZ, HOGY AZ IQ MINDÖSSZE 15%-BAN BEFOLYÁSOLJA A TANULÁS SIKERÉT.

Miért fontos ez egyáltalán?

Azért lényeges ezt megemlíteni, hogy lásd, nagyon könnyen eredményessé tehető a tanulás. És a siker csak 15%-ban múlik „hozott” tulajdonságokon, 85%-ban pedig olyan tényezőkön, amiken könnyen javíthatunk.

 

EGYÉBKÉNT AZ INTELLIGENCIA FEJLESZTHETŐ!!!

Ezt igazolja az életből vett példa: egy egypetéjű ikerpár különböző helyeken nőtt fel, és merőben eltérő nevelésben és oktatásban részesült. Az ikerpár egyik tagja középiskolába járt, és tanítónőként dolgozik, a másik mindössze 2 általánost végzett. Felnőtt korukban az első IQ-ja 116 volt, a másiké pedig mindössze 92, pedig genetikailag teljesen azonosak.

 

Ha szorgalmas és elszánt vagy, sokat gyakorolsz, fejleszted a képességeidet, akkor sokkal többet elérhetsz, mint az, aki örökölt egy tehetséget, és kevés szorgalommal áll a dolgokhoz.

 

Semmit nem lehet megtanítani egy embernek.

Csak segíteni abban,

hogy rátaláljon önmagán belül.

Galileo Galilei

 

(https://szakmablog.hu/tanulasi-modszerek/)

Tanulási tanácsok és módszerek

 

Itt egy pár tanácsot írtam le, hogy hogyan lehetne javítani a tanulási szokásainkon, de főleg hogy javítsunk a tanuláshoz való viszonyunkon:

1. Pihenten és frissen fogj a tanuláshoz

A tanuláshoz mindig kipihenten kell nekifognunk. Itt nem számítógépezésre, tévézésre vagy olvasásra gondolunk, mivel ezek a tudatunkat terhelik és így semmit nem ér az ilyen pihenés. A legjobb módja az aktív pihenés, tehát valami sportgyakorlatok vagy egy jó séta a természetben.

2. Szünet

Fontos, hogy a tanulás közben tartsunk szüneteket. Ha sokáig csak a tanulásra koncentrálunk, akkor egy idő után lassul a tempónk és sokat hibázhatunk. Úgy 1 óra munka után 10-15 perc szünet ajánlott.

3. Oszd be jól az idődet

Be kell osztanunk a tanulásra szánt időnket. Tehát be kell terveznünk, hogy mire mennyi időt akarunk szánni, hogy aztán ne történjen meg az, hogy kifutunk az időből.

 

4. Kérdezz

Ha valamit nem értesz vagy valahol elakadtál, bátran kérdezz. Hiszen a tanár pont ezért van, hogy elmagyarázza többször is, ha kell. Gondolj bele mennyivel nehezebb, ha otthon jössz rá, hogy valamit nem értesz, és már nem tudod kitől megkérdezni.

5. Tanulás közben ne oszd meg a figyelmedet

Azzal, hogy tanulás közben zenét hallgatsz vagy TV-t nézel, elvonod a figyelmed egy részét és ez csak teljesítőképesség csökkenéséhez és a tanulási idő meghosszabbításához vezet.

6. Rendszeresség

Ezzel tréningezve van agyad, könnyebben és gyorsabban, tehát hatékonyabban megy a tanulás. A tananyag egymásra épül. Ha valahol egy láncszem hiányzik, a tudás bizonytalanná válik. Ilyenkor többen feladják

Értem, hogy memorizálni fontos, de olyan unalmas!

 

Való igaz, sokan érvelnek azzal, hogy memorizálni unalmas és nagyon könnyen elkalandozik a figyelmük. Memorizálni akkor unalmas, ha 1. nem érted, miről van szó és csak magolsz 2. ha túl monoton a tanulnivaló.

Az első nehézségre egyetlen orvosság létezik: addig jársz utána a tanulnivalónak, míg meg nem érted. Kérj meg valakit, hogy magyarázza el, keress más forrásokat, ahol utánaolvashatsz, keress magyarázó videókat, beszélj a tanároddal, tégy bármit, de ne állj neki úgy tanulni, hogy nem érted a dolgokat, mert hosszú távon nagyon pórul jársz.

A második nehézséget úgy tudod leküzdeni, ha megpróbálsz játékosságot bevinni a tanulásba. Akár vicces képekről van szó, akár valamilyen asszociációról, próbáld meg a “kietlen sivatag” tanulási látképet “meghökkentő, vicces, bizarr, feltűnő” információk befogadásává változtatni. Az is sokat segít, ha szem előtt tartod, milyen jó lesz, ha eléred a célod a tanulnivaló memorizálásával, pl. az idegen szavak megtanulása segít abban, hogy folyékonyan beszélj majd egy idegen nyelven.

Mindegy, hogy milyen irányban tanulsz, atomfizikus leszel, vagy szakács, újságíró vagy autószerelő, azért memorizálj információkat, hogy minél nagyobb adathalmazból tudj majd meríteni, ha valamit át kell gondolnod, ha új irányokban szeretnél gondolkozni, ha egy problémára keresed a választ vagy ha érvelned kell valami ellen/mellett. Az adatok memorizálása fontos, de nem ez a cél. A cél az, hogy ezeknek az adatoknak a felhasználásával tudj hatékonyan dolgozni.

Miért fontos memorizálni az internet korában?

Az utóbbi években népszerű lett az a nézet, hogy teljesen felesleges információkat memorizálni, hiszen pár másodperc alatt szinte minden kiguglizható a neten. Valahogy “lenézett” dolog lett a memorizálás, míg az olyan agyi tevékenységek, mint a kritikus gondolkodás vagy az érvelés sokkal fontosabbnak vagy legalábbis elfogadhatóbbnak tűnnek. Valóban, a kérdés jogosan merül fel, akkor mi a szöszért kell az adatokat elraktározni az agyunkban?

Először is, szeretném azt tisztázni, hogy az elraktározott adatok az agyunkban hova is kerülnek. Azaz, nézzük meg, milyen az emberi memória.

Alapvetően két része van, az egyik az úgynevezett rövid távú vagy “munkamemória” (working memory), míg a másik a hosszú távú memória. Az információ először mindig a rövid távú memóriába kerül, ahonnan aztán kétfelé mehet: vagy elraktározzuk a hosszú távú memóriába (mert fontosnak tartjuk, pl. egy idegen szó jelentése) vagy kihullik az agyból (mert nem fontos pl. hogy lila kabátban ül a nő a buszon velünk szemben vagy, bár fontos az információ, nem ismételtük elégszer, hogy a hosszú távú memóriába vándoroljon).

A rövid távú memória jellegzetessége, hogy korlátozott számú információt tud befogadni, ami átlagosan 7 +/- 2, az egyéntől függően.

 

A munkamemória olyan, mint egy íróasztal, amire csak bizonyos mennyiségű papírlapot tudunk kitenni, viszont azokkal mindegyikével tudunk dolgozni.

A hosszú távú memória viszont végtelen mennyiségű adatot képes elraktározni. Amikor rácsodálkozunk, hogy egy színész hogy képes több órás monológokat megtanulni, az többek közt azért van, mert a hosszú távú memóriájában van elegendő hely erre. (Meg persze jó technikával is tanul, de a tárhelyre akkor is szüksége van.)

A hosszú távú memória olyan, mint egy végtelenbe nyúló könyvtár, ahol logikus rendszerben ülnek az adatok a polcokon.