Ismétlés a tudás anyja

0

A legtöbb diák számára az ismétlés – mondjuk dolgozat, vizsga előtt – arról szól, hogy újra átolvassa az anyagot.

(Ideális esetben már találkozott vele, netalántán megtanulta)

  Egyszer vagy többször, a rendelkezésre álló időtől függően.
Sok tanulmány bizonyítja, hogy ez az egyik legrosszabb módja annak, hogy  a tudás valóban mélyen a diák fejébe vándoroljon.
És most nézzük milyen hatékony alternatívái vannak az újraolvasásnak.

 

Mi történik akkor, ha többszöri olvasással próbálsz tanulni, ismételni?

A szöveg első olvasásakor (ha jól odafigyelsz), egy csomó új információval találkozol, tudod követni a gondolatmentetet, megérted az összefüggéseket. Második olvasáskor viszont ott van az az érzés, hogy “ezt is tudom”, “azt is tudom”, hiszen minden ismerősnek tűnik. Így építi föl az ember azt a hamis illúziót, hogy hiszen ő tudja az anyagot. Viszont felismerni és megérteni valamit teljesen más, mint stabilan tudni valamit.

Lehet, hogy a másnapi dolgozatra még tudod az anyagot, akár jó jegyet is kaphatsz, de az biztos, hogy nem mélyül el a tudás és hosszú távon problémáid adódhatnak.

De ha nem az újraolvasás a jó módszer, akkor mi az?  Lássuk,

mit tehetsz az újraolvasás helyett:

1. Kérdezz, kérdezz, kérdezz!

Akár saját kérdéseket teszel fel a leckével kapcsolatban, amit tanulsz, akár a tankönyvben, a fejezet végén lévő kérdésekre próbálasz meg válaszolni, mindenképpen aktív részese leszel a tanulásnak. Az igazi tanulás pedig akkor történik, amikor a fejedből próbálod meg előhúzni a tudást. Mikor megerőlteted az agyad, akkor kerül a tudás egyre mélyebbre.

Amikor te magad teszel fel kérdéseket, használj sokféle kérdőszót: Miért tört ki az ókori görög háború? Hogyan lehet jellemezni a békák egyedfejlődését? Mely országok tagja a NATO-nak? Mi Magyarország legmagasabb pontja? Kik az impresszionisták? Hol a magyar őshaza? stb.  Próbálj meg úgy kérdezni, ahogy szerinted egy tanár tenné egy dolgozatban. És természetesen utána válaszold is meg a kérdéseket. Ha megszokod, hogy otthon így tanulsz, nem sok meglepetés ér majd a suliban dolgozatoknál. 

2. Az újonnan tanult dolgokat kapcsold a már fejedben lévő tudáshoz

A magolás, azaz értelem nélkül való tanulás az, ami a világon a legfeleslegesebb dolog. Az erre fordított időt inkább szánd alvásra vagy szórakozásra. Ha ugyanis valami teljesen új dolgot tanulsz, amiről még sosem hallottál, és nem tudod semmihez sem kapcsolni a fejedben lévő tudásodhoz, akkor az hosszú távon soha nem fog megmaradni. Eltűnik a süllyesztőben. Ha viszont hozzá tudod kötni számodra ismerős dolgokhoz, akkor meg tud “kapaszkodni” az új tudás valamiben. Sőt, minél több mindenhez tudod kapcsolni, annál könnyebben és biztosabban marad meg.

Például a hanghullámok terjedéséről tanulsz, de nehezen tudod értelmezni, akkor gondolj egy vízbe dobott kőre. Nyilván, azt érted, hiszen láttad már, hogyan ver hullámokat a kavics, és azok hogyan halnak el egy idő után, így könnyebben meg tudod érteni a hanghullámokat is. 

3. Rajzolj, vázlatolj, jegyzetelj!

A trükk itt is az, hogy aktív részese vagy a tanulásnak. Ha át kell fordítanod az olvasott szöveget rajzzá, ábrává, vázlatponttá, stb, akkor először is meg kell értened a szöveget, ki kell tudnod emelni a kulcsfontosságú információkat, meg kell tudnod emészteni az olvasottakat és a saját szavaiddal (rajzaiddal) le kell tudnod írni. Ez maga a tanulás folyamata.

Természetesen az internet tele van  zseniális infografikákkal, de a lényeg pont abban van, hogy te magad készíted el az átiratot. Mialatt csinálod a vázatodat/rajzodat, addig tanulsz.

 

4. Készíts szókártyákat!

Szókártyákat használni szintén azért hasznos, mert aktív részese leszel a tanulásnak. Amíg megcsinálod, mialatt használod és minden egyes alkalommal, amikor előveszed ismételni  egyre mélyebbre kerül a tudás a fejedben. 

Ami az ismétlést illeti, ha vizsga vagy nagydolgozat előtt állsz, vedd elő azt a paklit, amit az adott anyagrészekből készítettél, keverd össze, és kérdezd ki magad. Arra figyelj, hogy akkor se vedd ki rögtön a kártyát a pakliból, ha egyszer jól tudtál válaszolni rá, mert “ne addig gyakorolj, míg egyszer jól tudod, hanem addig gyakorolj, míg rosszul már nem tudod.”

 5. Helyes időzítés

Ha ismétlésről van szó, nem lehet kihagyni azt a tényezőt sem, hogy mikor ismételj.

Az biztos, hogy mindent az utolsó pillanatra hagyni nagy butaság. Egyrészt, bármikor közbejöhet valami, ami miatt nem tudsz az utolsó napon tanulni, és lőttek az egésznek. De még ha sikerül is az utolsó pillanatban leülnöd tanulni, az a tudás, amit egyszerre akarsz beszuszakolni az agyadba, biztosan nem lesz maradandó tudás. Szóval ahelyett, hogy egy alkalomra időzítenéd a teljes tanulást, tervezd meg előre, mikor mennyit tanulsz.

Minél inkább széthúzod a tanulást, azaz minél többször kell elővenned, magadban felidézned, miről is tanultál, annál jobban megmarad majd a tudás. Inkább napi tíz perc tanulás két héten át, mint két óra az utolsó napon. Ég és föld a különbség!

Miután megtervezted, melyik nap mennyit fogsz ismételni, ezeken az ismétléses/tanulós alkalmakon már alkalmazhatod a fenti tippeket, azaz használj szókártyákat, írj vázlatot, tegyél fel magadnak kérdéseket, stb.

https://www.mindenmegtanulhato.hu/hogyan-ismetelj/